7. Diszkrét részcsoportok
Megoldások
/IV. Feladat:
Lásd be, hogy minden ciklikus részcsoportja diszkrét!
Megoldás:
Egy szám bármely két többszöröse legalább
távolságra van egymástól.
/V. Feladat:
Keresd meg diszkrét részcsoportjait!
Megoldás:
Válasz: a ciklikus részcsoportok. Ezek valóban diszkrétek.
Fordítva: ha egy részcsoport diszkrét és nem egy elemű,
akkor van legkisebb abszolút értékű nem nulla eleme,
nevezzük -nek.
Belátjuk, hogy generálja az egész részcsoportot. Ha volna
ugyanis az többszörösein kívül egy elem, akkor az két
szomszédos többszöröse közé esik, tehát a részcsoportban mégsem
volna a minimális abszolút értékű elem ( és a szomszédos
többszörös különbsége kisebb).
/VI. Feladat:
Lásd be, hogy minden részcsoportja vagy diszkrét, vagy
sűrű!
Megoldás:
Ha egy részcsoport nem diszkrét, tetszőleges
távolsághoz találunk benne -nál közelebb lévő elemeket.
Legyen ezek különbsége : ez is a részcsoportunk eleme, és
.
Tehát többszöröseivel (akik szintén a részcsoportban vannak)
bármelyik valós szám
pontossággal megközelíthető. Mivel ez minden
-ra teljesül, azért minden valós szám tetszőleges
pontossággal megközelíthető a részcsoport elemeivel -- azaz a
részcsoport sűrű.
/VII. Feladat:
Lásd be, hogy minden ciklikus részcsoportjai vagy diszkrét,
vagy sűrű! Mitől függ, hogy melyik?
Megoldás:
Racionális szögű elforgatás egy véges részcsoportot generál -- ami
diszkrét. Legyen egy irracionális szögű elforgatás, ennek
végtelen sok különböző hatványa van, tehát akármilyen kis
-hoz találhatunk és hatványokat,
amelyek szöge legfeljebb -nal tér el.
Ezért a elforgatás szöge kisebb -nál, tehát
az ő hatványaival (amik a -nek is hatványai)
bármilyen elforgatást pontossággal
megközelíthetünk. Így a hatványai minden elforgatást
tetszőleges pontossággal megközelítenek, tehát sűrű halmazt alkotnak.
/VIII. Feladat:
Keresd meg diszkrét részcsoportjait!
Megoldás:
Válasz: a racionális szögű elforgatások által generált (véges)
ciklikus részcsoportok. Ezek valóban diszkrétek. Fordítva: ha egy
részcsoport diszkrét és nem egyelemű,
akkor van benne egy legkisebb szögű forgatás, nevezzük
-nek.
A
/VII. feladat miatt
véges
rendű elem. Ha volne az
hatványain kívül még másik elem is a
diszkrét részcsoportban, akkor ő szöge két
-hatvány szöge közé
esik, tehát ha elosztjuk valamelyik szomszédos
-hatvánnyal,
akkor
-nél kisebb szögű forgatáshoz jutnánk -- ez ellentétben
áll a feltevésünkkel. Így
generálja a diszkrét részcsoportot.
/IX. Feladat:
Lásd be, hogy minden részcsoportja vagy diszkrét, vagy sűrű!
Megoldás:
Ha egy részcsoport nem diszkrét, tetszőleges
szöghöz találunk benne -nál közelebb lévő forgatásokat.
Legyen ezek háhyadosa : ez is a részcsoportunk eleme,
egy -nál kisebb szögű forgatás.
Tehát többszöröseivel bármelyik forgatás
pontossággal megközelíthető. Mivel ez minden
-ra teljesül, azért minden forgatás tetszőleges
pontossággal megközelíthető a részcsoport elemeivel -- azaz a
részcsoport sűrű.
/X. Feladat:
Igaz-e, hogy minden részcsoportja vagy diszkrét,
vagy sűrű?
Megoldás:
Nem: Legyen egy origón áthaladó egyenes -- ez
részcsoport, izomorf -rel. Válasszunk egy
elemet, és együtt olyan részcsoportot generálnak, amelyik
se nem diszkrét, se nem sűrű: -lel párhuzamos egyenesek
mindkét irányban végtelen sorozata,
a szomszédosak közti távolság állandó.
/XI. Feladat:
Legyen két nem nulla elem.
Milyen részcsoportot generálnak? hányféle lehetőség van?
Megoldás:
Legyen
az origót
-szel összekötő egyenes --
ez egy részcsoport, izomorf
-rel.
Három esetet kölünböztetünk meg aszerint, hogy
racionális többszöröse
-nek, irracionális többszöröse
-nek, vagy
és
függetlenek. Az első két esetben az
részcsoport az
-nek is részcsoportja, tehát
használhatjuk a
/V. és
/VI.
feladatokat. Ha
racionális többszöröse
-nek, akkor
diszkrét részcsoport,
ha pedig irracionális többszörös, akkor
sűrű részcsoportja
-nek.
Hátra van még a harmadik eset, amikor
.
Ilyenkor
és
függetlenek, tehát az általuk generált
részcsoport
, és diszkrét,
hiszen minden origó körüli kör csak véges sok elemét tartalmaza
(Miért?).
/XII. Feladat: Határozd meg diszkrét részcsoportjait!
Megoldás:
Válasz: egy eleműcsoport, ciklikus részcsoportok, és két független
vektor által generált részcsoportok.
Magyarázat: legyen
egy diszkrét részcsoport, tegyük fel, hogy
nem az egy elemű részcsoport.
Válasszunk egy
egyenest, amelyik áthalad az
origón, és
még egy pontján. Ez egy részcsoport,izomorf
-rel.
Ha
, akkor a
/V. feladat miatt
ciklikus.
Tegyük most fel, hogy
nem tartalmazza az egész
csoportot.
A
metszet diszkrét részcsoport
-ben, tehát ciklikus,
legyen a generátora
.
Legyen
a legrövidebb elem (az egyik, ha több
egyforma hosszú elem van), és legyen
az
és
által
generált csoport.