| Egy pillanatot kérek csak Uram,
 hogy úgy láthassam magam, ahogyan
 Te: hadd legyek szánalmas, ostoba
 szememben, lássam a korlátokat,
 miket adtál nekem, minden suta
 szavamat; leplezd le vágyaimat,
 mert velük hazug vagyok, nélkülük
 halott; engedj egy kicsit egyedül -
 most az egyszer ne Te légy: Mi legyünk
 a teljesség, sok ember elmerült
 öröme-bánata, szent akarat,
 az erők nyugalmas vize: magam.
 |