6.1. Definíció. Legyen most M egy modulus, ⋅ egy fölül-indexelt
komplexus,
⋅ pedig a következő alul-indexelt komplexus:
6.2. Megjegyzés. Ha a Hom( ,M) funktort egy fölül indexelt komplexusra alkalmazzuk, vagy ha a Hom(M, ) funktort egy alul indexelt komplexusra alkalmazzuk, akkor az eredmény egy alul indexelt komplexus lesz.
6.3. Definíció. Legyen most ⋅ egy felül indexelt komplexus
(1.2. Konvenció),
⋅ pedig a következő alul-indexelt komplexus:
4. ábra. Homomorfizmus komplexus. Itt ∘ jelöli
a függvény-kompozíciót, egy vonal (azaz ) pedig a változót, ami ez
esetben egy homomorfizmus
6.4. Feladat. Legyenek ⋅ és
⋅ komplexusok, tegyük fel, hogy az
egyik pontrahúzható (lásd a 2.17. Következményt). Bizonyítsd be, hogy
a Hom
⋅,
⋅
totális komplexus is pontrahúzható!
Ötlet: A Hom egy funktor. Ezért ha egy homotópiát az identitással Hom-ozunk, homotópiát kapunk. □
6.5. Definíció. Legyenek M és N modulusok. Válasszunk egy ⋅ →
M projektív feloldást (4.2. Definíció), most alsó indexet használunk
(1.2. Konvenció). Készítsük el a Hom(
⋅,N) komplexust (ez már
felül-indexelt, lásd a 6.1. Definíciót). Ennek az n-edik homológiája az
Ext n(M,N) modulus:
6.6. Megjegyzés. Bár a jelölésből most kimaradt, a Hom modulus, és így az Ext n modulusok is függenek az R gyűrűtől. Ha szükséges kiírnunk, akkor a pontosabb Hom R(M,N) illetve Ext Rn(M,N) jelölések használhatók.
6.7. Megjegyzés. Most egy kommutatív gyűrű felett dolgozunk, ezért Hom(M,N) és Ext n(M,N) is modulusok. Általában, ha S nem-kommutatív gyűrű, SM és SN mindketten baloldali S-modulusok, akkor értelmezhetők az Hom S(SM,SN) és az Ext Sn( SM,SN) Abel csoportok, de ezek nem lesznek S-modulusok.
6.8. Lemma. Legyenek M és N modulusok. Az Ext n(M,N) modulus
definíciója nem függ a feloldás választásától. Sőt, a másik tényező
tetszőleges N →⋅ injektív feloldásával (4.3. Definíció) kaphatunk egy
alternatív definíciót is:
6.11. Tétel. Legyen 0 → AB
C → 0 egy rövid egzakt sorozat
és M egy modulus. Ekkor létezik az alábbi hosszú egzakt sorozat, amelyik
funktoriálisan függ a rövid egzakt sorozattól és M-től:
Bizonyítás. Alkalmazzuk a Hom( ,M) funktort a 4.6. Lemmában készült szabad feloldásokra. Így komplexusok rövid egzakt sorozatához jutunk, Erre alkalmazzuk a 2.6. Tételt, így jutunk a kívánt egzakt sorozathoz. □
6.12. Tétel. Legyen 0 → AB
C → 0 egy rövid egzakt sorozat
és M egy modulus. Ekkor létezik az alábbi hosszú egzakt sorozat, amelyik
funktoriálisan függ a rövid egzakt sorozattól és M-től:
Bizonyítás. Alkalmazzuk a Hom(M, ) funktort a 4.6. Lemmában készült injektív feloldásokra. Így komplexusok rövid egzakt sorozatához jutunk, Erre alkalmazzuk a 2.6. Tételt, így jutunk a kívánt egzakt sorozathoz. □
Íme az 5.11. Feladat analógiája projektív és injektív modulusokkal:
6.13. Feladat. Bizonyítsd be, hogy egy M modulus pontosan akkor projektív, ha Ext 1(M,N) = 0 minden N modulusra! Mutasd meg, hogy ilyenkor Ext n(M,N) = 0 minden n ≥ 1 egészre!