6.1. Definíció. Legyen most M egy modulus,
⋅ egy fölül-indexelt
komplexus,
⋅ pedig a következő alul-indexelt komplexus:

⋅ komplexusra alkalmazzuk, akkor a
„sorrend megfordul”, az alábbi Hom(
⋅,M)⋅ (felül indexelt) komplexust
kapjuk:

⋅ komplexusra, akkor
„megmarad az eredeti sorrend”, az alábbi Hom(M,
⋅)⋅ (felül indexelt)
komplexust kapjuk:

6.2. Megjegyzés. Ha a Hom( ,M) funktort egy fölül indexelt komplexusra alkalmazzuk, vagy ha a Hom(M, ) funktort egy alul indexelt komplexusra alkalmazzuk, akkor az eredmény egy alul indexelt komplexus lesz.
6.3. Definíció. Legyen most
⋅ egy felül indexelt komplexus
(1.2. Konvenció),
⋅ pedig a következő alul-indexelt komplexus:


⋅,
⋅
-lel
jelölt (fölül indexelt) kettős komplexus:


⋅,
⋅
-lel jelöljük. (Más
könyvekben gyakran a Hom 
⋅,
⋅
jelölést használják a totális komplexusra
is.)
4. ábra. Homomorfizmus komplexus. Itt ∘ jelöli
a függvény-kompozíciót, egy vonal (azaz ) pedig a változót, ami ez
esetben egy homomorfizmus
6.4. Feladat. Legyenek
⋅ és
⋅ komplexusok, tegyük fel, hogy az
egyik pontrahúzható (lásd a 2.17. Következményt). Bizonyítsd be, hogy
a Hom 
⋅,
⋅
totális komplexus is pontrahúzható!
Ötlet: A Hom egy funktor. Ezért ha egy homotópiát az identitással Hom-ozunk, homotópiát kapunk. □
6.5. Definíció. Legyenek M és N modulusok. Válasszunk egy
⋅ →
M projektív feloldást (4.2. Definíció), most alsó indexet használunk
(1.2. Konvenció). Készítsük el a Hom(
⋅,N) komplexust (ez már
felül-indexelt, lásd a 6.1. Definíciót). Ennek az n-edik homológiája az
Ext n(M,N) modulus:

6.6. Megjegyzés. Bár a jelölésből most kimaradt, a Hom modulus, és így az Ext n modulusok is függenek az R gyűrűtől. Ha szükséges kiírnunk, akkor a pontosabb Hom R(M,N) illetve Ext Rn(M,N) jelölések használhatók.
6.7. Megjegyzés. Most egy kommutatív gyűrű felett dolgozunk, ezért Hom(M,N) és Ext n(M,N) is modulusok. Általában, ha S nem-kommutatív gyűrű, SM és SN mindketten baloldali S-modulusok, akkor értelmezhetők az Hom S(SM,SN) és az Ext Sn( SM,SN) Abel csoportok, de ezek nem lesznek S-modulusok.
6.8. Lemma. Legyenek M és N modulusok. Az Ext n(M,N) modulus
definíciója nem függ a feloldás választásától. Sőt, a másik tényező
tetszőleges N →
⋅ injektív feloldásával (4.3. Definíció) kaphatunk egy
alternatív definíciót is:

6.11. Tétel. Legyen 0 → A
B
C → 0 egy rövid egzakt sorozat
és M egy modulus. Ekkor létezik az alábbi hosszú egzakt sorozat, amelyik
funktoriálisan függ a rövid egzakt sorozattól és M-től:

Bizonyítás. Alkalmazzuk a Hom( ,M) funktort a 4.6. Lemmában készült szabad feloldásokra. Így komplexusok rövid egzakt sorozatához jutunk, Erre alkalmazzuk a 2.6. Tételt, így jutunk a kívánt egzakt sorozathoz. □
6.12. Tétel. Legyen 0 → A
B
C → 0 egy rövid egzakt sorozat
és M egy modulus. Ekkor létezik az alábbi hosszú egzakt sorozat, amelyik
funktoriálisan függ a rövid egzakt sorozattól és M-től:

Bizonyítás. Alkalmazzuk a Hom(M, ) funktort a 4.6. Lemmában készült injektív feloldásokra. Így komplexusok rövid egzakt sorozatához jutunk, Erre alkalmazzuk a 2.6. Tételt, így jutunk a kívánt egzakt sorozathoz. □
Íme az 5.11. Feladat analógiája projektív és injektív modulusokkal:
6.13. Feladat. Bizonyítsd be, hogy egy M modulus pontosan akkor projektív, ha Ext 1(M,N) = 0 minden N modulusra! Mutasd meg, hogy ilyenkor Ext n(M,N) = 0 minden n ≥ 1 egészre!