Az előző fejezetben olyan szituációkat kerestünk, amikor pontosan ki tudjuk számolni bizonyos komplexusok tenzor szorzatának a homológiáit. Most ennél sokkal általánosabb tenzor szorzatok homológiáit vizsgáljuk. Az általánosságnak ára van: pontos formulák helyett csak egzakt sorozatokat kapunk.
10.1. Lemma. Legyen
⋅ egy szabad Abel csoportokból épült
komplexus, d jelölia differenciálját. Tekintsük az Im(d)⋅ ≤ Ker(d)⋅ ≤
⋅ rész-komplexusokat: ezek szabad Abelcsoportokból állnak, és a
differenciáljuk nulla. Konstruálható egy

⋅ egy (szabad Abel csoportokból álló) pontrahúzható
komplexus.
Bizonyítás. Mivel d2 = 0, azért Im(d)⋅ ≤ Ker(d)⋅. A 4.4. Tények
(h) pontja miatt Im(d)⋅ és Ker(d)⋅ szabad modulusokból áll, és
a definícióból azonnal következik, hogy a differenciáljuk (tehát
d megszorítása) nulla. Tekintsük a d :
⋅ → Im(d)⋅+1
lánc-homomorfizmust. Elkészítjük hozzá a 3.10. Definícióbeli egzakt
sorozatot. Állítjuk, hogy ez kielégíti a lemma követelményeit.
Valóban, a sorozatban szereplő leképezés-kúp szemmel látjatóan szabad Abel csoportokból épült, és a 3.18. Feladat miatt homotóp ekvivalens Ker(d)⋅-vel. Ezért a homológiái is szabad modulusok, a 9.3. Lemma megadja a keresett direkt összeg felbontást. □
10.2. Tétel. Legyenek
⋅ és
⋅ Abel csoport komplexusok. (Alsó
indexeket használunk, lásd az 1.2. Konvenciót.) Tegyük fel, hogy
n
szabad minden n-re. Ekkor létezik egy funktoriális egzakt sorozat:


Bizonyítás. Jelölje d az
⋅ komplexus differenciálját. A 10.1. Lemma
ad egy

⋅ funktort, így kajuk az
alábbi háromsoros diagramot:

Mivel
⋅ pontrahúzható, azért az
⋅⊗
⋅ szorzat is az (5.3. Feladat).
Az E1⋅⋅ táblázatban a sorok homológiáját kell írni, tehát a
⋅⊗
⋅ tagot
bátran elhagyhatjuk az első sorból. A megmaradó kettős komplexusban
a vízszintes irányú differenciálok nullák (10.1. Lemma: Im(d)⋅ és
Ker(d)⋅ differenciálja nulla), tehát az alábbi direkt összegre bomlik:


⋅) → 0 egzakt sorozat
éppen a Hp(
⋅) szabad feloldása. Az ebben szereplő Im(d)p → Ker(d)p
homomorfizmust Hq(
p)-vel szorozva éppen az E1⋅⋅ táblázat p-edik
összeadandójának egy oszlopát kapjuk. Éppen ez a komplexus szerepel
a Tor funktor definíciójában (5.4. Definíció), tehát az E2⋅⋅ táblázat
így alakul:



⋅⊗Hq(
⋅)
csoportot az Univerzális Együttható
tétel (7.1. Tétel) segítségével:

10.3. Feladat. A 10.2. Tétel bizonyításában alsó indexekkel dolgoztunk, míg a felhasznált korábbi lemmákban, tételekben felső indexek szerepelnek. Ellenőrizd, hogy helyesen alkalmaztuk-e őket (azaz jól hoztuk-e alulra az indexeket)!
10.4. Tétel. Legyenek
⋅ és
⋅ Abel csoport komplexusok. (Alsó és
felső indexeket is használunk, lásd az 1.2. Konvenciót.) Tegyük fel, hogy
n szabad minden n-re. Ekkor létezik egy funktoriális egzakt sorozat:



Bizonyítás. Jelölje d az
⋅ komplexus differenciálját. A 10.1. Lemma
ad egy

⋅) funktort (ez megfordítja
a sorrendet, és fölül-indexelt komplexust ad, lásd a 6.3. Definíció), így
kapjuk az alábbi háromsoros diagramot:

Mivel
⋅ pontrahúzható, azért a Hom 
⋅,
⋅
komplexus is az
(6.4. Feladat). Az E1⋅⋅ táblázatban a sorok homológiáját kell írni,
tehát a Hom 
⋅,
⋅
tagot bátran elhagyhatjuk az első sorból. A
megmaradó kettős komplexusban a vízszintes irányú differenciálok
nullák (10.1. Lemma: Im(d)⋅ és Ker(d)⋅ differenciálja nulla), tehát az
alábbi direkt összegre bomlik:


⋅) → 0 egzakt sorozat
éppen a Hp(
⋅) szabad feloldása. Az ebben szereplő Im(d)p → Ker(d)p
homomorfizmusra alkalmazzuk a Hom
,Hq(
p)
funktort — így
éppen az E1⋅⋅ táblázat p-edik összeadandójának egy oszlopát kapjuk.
Éppen ez a komplexus szerepel az Ext funktor definíciójában (6.5. Definíció),
tehát az E2⋅⋅ táblázat így alakul:


Hom 
⋅,Hq(
⋅)
csoportot az Univerzális Együttható
tétel (7.1. Tétel) segítségével:

10.5. Feladat. A 10.4. Tétel bizonyításában részben alsó indexekkel is dolgoztunk, míg a felhasznált korábbi lemmákban, tételekben felső indexek szerepelnek. Ellenőrizd, hogy helyesen alkalmaztuk-e őket (azaz jól hoztuk-e alulra az indexeket)!