Direkt szorzatok kohomológia-gyűrűjéről a Künneth tételek adnak nagyon sok információt (lásd a 25. és a 26. szakaszokat). A direkt szorzat egyik általánosítása a nyaláb fogalma (lásd a 12.2. Definíciót). Belátjuk, hogy bizonyos feltételek mellett a nyalábok kohomológia-csoportjai is könnyen számolhatók. A gyűrű-struktúráról viszont ez a módszer nem ad számot.
28.1. Tétel (Leray-Hirsch). Legyen FE
B egy nyaláb (12.2. Definíciót),
és R egy kommutatív gyűrű! A p∗ kohomológia-homomorfizmus segítségével
a H∗(E; R) kohomológia-gyűrű egy H∗(B; R)-modulusnak tekinthető (lásd a
27.10. Következmény (b) pontját). Tegyük fel, hogy
Ekkor H∗(E; R) egy szabad H∗(B; R)-modulus, a c j osztályok egy bázist alkotnak. Az izomorfizmust megadjuk a csésze-szorzat segítségével:
Bizonyítás. Most csak azzal az esettel foglalkozunk, amikor B
egy véges-dimenziós CW-komplexus, az általános eset könnyen
visszavezethető erre. Ha dim(B) = 0, akkor E felbomlik a rostjainak
diszjunkt uniójára, tehát H∗(E; R) ∏
b∈BH∗(F; R), és a tétel igaz
ebben az esetben.
Legyen most dim(B) = n > 0, a tételt n szerinti indukcióval
bizonyítjuk. Válasszunk minden n-cella belsejében egy tömör golyót,
legyen X ⊂ B a golyók uniója, és legyen Y ⊂ B az X halmaz
komplementumának lezártja. Legyen továbbá = p−1(X) és Ỹ =
p−1(Y ).
Látható, hogy X∩Y a golyók peremének uniója, azaz (n−1)-dimenziós,
Y pedig homotóp ekvivalens a B komplexus (n − 1)-vázával, tehát
szintén (n−1)-dimenziós. Mivel a golyók pontrahúzhatók, X homotóp
ekvivalens egy 0-dimenziós CW-komplexussal. Az indukciós feltétel
miatt tehát a tétel állítása igaz az F → → X, az F → Ỹ → Y
és az F → (
∩Ỹ) → (X ∩ Y ) nyalábokra. Az alábbi diagrammon
a bal oldali oszlop a B = X ∪ Y felbontáshoz, a jobboldali pedig az
E =
∪Ỹ felbontáshoz tartozó Mayer-Vietoris sorozatból származik:
Ötlet. Legyenek (F,F0) és (B,B0) tér-párok, és p : (E,E0) → B egy
(F,F0)-nyaláb (lásd a 12.3. Definíciót). Érdemes három változatot is
kimondani: az (E,E0), az E,p−1(B
0)
, illetve az
E,E0 ∪ p−1(B
0)
tér-párok kohomológiáira! □